Áramszünet

Bizonyára sokan hallották már azt a kifejezést, hogy „ha áram van, minden van”. Ezzel sokan egyet is értenek, de addig, amíg valóban van áram, nem sokat jelent ez a kifejezés.

Az áramszolgáltatók rendszeres időközönként karbantartást végeznek, amikor is egy napra, jellemzően hétköznap, kikapcsolják a lakásokban az áramot. Ezt jóval előre jelezni szokták különböző platformokon. De, valljuk be őszintén, vannak olyanok, akik ezt a bizonyos napot elfelejtik, majd amikor nincs áram, akkor döbbennek rá, hogy egész nap nem tudnak csinálni semmit.

Nos, ez velem is előfordult, ráadásul abban az időben, amikor home office-ban dolgoztam, a fiaim pedig online oktatáson voltak.

Nézzük meg, hogy mik voltak azok a dolgok, amiket nem tudtunk megcsinálni:

• A fiaim nem tudtak részt venni az aznapi oktatáson, mert asztali számítógépük van. A telefonjuk nem sokáig bírta, mert nem volt teljesen feltöltve.
• Én a laptopommal tudok néhány órát dolgozni, de nem egész nap.
• Nem tudok ebédet főzni/melegíteni.
• Nincs melegvíz

Ezekből adódóan ki kellett vennem szabadságot, a fiúknak meg igazolást írni. Mindez pedig azon okból történt, hogy nem készültem fel az áramszünetre.

Gondoljuk végig, hogy mi lett volna, ha előre minden eshetőséget számba veszek, azokra egy másik megoldást tervezek:

• Az online órához az iskolából kölcsönkérek laptopot, amit előre feltöltünk.
• A munkámat úgy ütemezem, hogy elég legyen a laptop működése.
• Hidegtál ebédet készítek/rendelek

Ezek az előre megtervezett megkerülő megoldások adják az üzletmenet-folytonosság lényegét, vagyis egy olyan felkészülés nem várt (jelen esetben elfelejtett) eseményekre, amely B tervként funkcionál.

A fenti példa vonatkozhat egy cégre, vállalatra is, az ott elvégzendő nélkülözhetetlen feladatokra, azok folyamatos, hosszabb megszakítás nélküli működésére, mely rendkívül fontos a szervezet túlélése érdekében.

A vállalatok esetében a nélkülözhetetlen, vagy más néven kritikus folyamatok kiválasztására az üzletmenet-folytonosságban külön eljárás áll rendelkezésre, mely üzleti hatáselemzés (BIA) néven ismert. A BIA leegyszerűsítve arról szól, hogy meghatározzuk a mindennapi feladatainkat, azokat meddig tudjuk nélkülözni, illetve milyen pénzügyi, jogi, reputációs hatása lehet, amennyiben bizonyos ideig nem tudjuk azt a feladatot elvégezni.

A kiválasztott kritikus folyamatokat, azok helyettesítő vagy alternatív megoldásait egy üzletmenet-folytonossági tervben (BCP) rögzítjük, mely segítségével egy nem várt esemény bekövetkeztekor rövid időn belül folytatni tudjuk a nélkülözhetetlen működési folyamatainkat.

Biztos vagyok benne, hogy egy előre megtervezett, kipróbált B terv egy váratlan esemény bekövetkeztekor sokkal hatékonyabb, olcsóbb, egyszerűbb megoldás a cégek, vállalatok működése, folyamatos üzemeltetése érdekében, mint az ad hoc, stresszes, azonnali reagálás, döntések sorozata. 

Ilyenkor eszembe jut amit Eliza Manningham-Buller, az MI5 volt főigazgatója mondott: „Sokszor kérdezik tőlem, mi lenne a leghatékonyabb az üzleti életben. A válaszom rövid, de hatékony: egy olyan üzletmenet-folytonossági terv, amit rendszeresen felülvizsgálnak és tesztelnek.” 

Szerző: Joó Gabriella