Az új válságkezelési szabvány

ISO 22361:2022 – Biztonság és rugalmasság — Válságkezelés — Iránymutatások

2022. októberében jelent meg az új, válságkezelésre vonatkozó iránymutató szabvány, mely azért készült, hogy segítse a szervezet válságkezelési képességének tervezését és folyamatos fejlesztését. Meghatározza azokat az elveket és gyakorlatokat, amelyekre minden szervezetnek szüksége van.

A válságok összetett kihívások elé állítják a szervezeteket és esetleg olyan lehetőségeket is előidézhetnek, amelyek mélyreható és messzemenő következményekkel járhatnak. A szervezet válságkezelési képessége és a változó környezet kezelésére való képessége kulcsfontosságú tényező annak meghatározásában, hogy egy helyzet vagy incidens potenciálisan komoly vagy egzisztenciális veszélyt jelenthet-e a szervezetre és környezetére nézve. A szervezetet érintő válság egy tágabb válság része lehet.

Annak érdekében, hogy a válságkezelési képesség a kívánt eredményt elérje, a szervezetnek a következőket kell biztosítania:

— elkötelezett vezetés;

— struktúrák (pl. finanszírozás, kommunikáció, kapcsolatok, berendezések, létesítmények, információkezelés, elvek, folyamatok és eljárások);

— támogató kultúra (pl. értékek, etika, magatartási kódex);

— hozzáértő személyzet (pl. tudás, készségek és attitűd, rugalmas gondolkodás).

Egy szervezet válságkezelési képességét befolyásolja más, egymással kölcsönösen összefüggő területekkel való kapcsolata, mint például a kockázatkezelés, az üzletmenet folytonossága, az információbiztonság, a fizikai biztonság, a biztonság, a polgári védelem, az incidensek kezelése és a veszélyhelyzet-kezelés.

A szervezetnek strukturált megközelítést kell alkalmaznia a válságkezelésben olyan elvek alkalmazásával, amelyek alapján válságkezelési keretrendszert lehet kialakítani. Ezek az egymással összefüggő alapelvek, keretrendszer és alkalmazható folyamatelemek támogatják a válságkezelési képesség céltudatos, következetes és szigorú megvalósítását.

A dokumentum szerkezete a következő:

• a válságkezelés alapfogalmai (lásd a 4. szakaszt );
• a válságkezelési képesség kiépítésének kerete és folyamata (lásd az 5. szakaszt ).

Az alábbi záradékok részletesebben ismertetik:

• válságkezelés (lásd a 6. szakaszt );
• stratégiai válsághelyzeti döntéshozatal (lásd a 7. szakaszt );
• válságkommunikáció (lásd a 8. szakaszt );
• képzés, érvényesítés és a válságokból való tanulás (lásd a 9. szakaszt ).

Összeállította: Joó Gabriella

Forrás: iso.org