Mi a különbség az üzletmenet folytonossága és a katasztrófa utáni helyreállítás között?

Mitch Mitchell egy, az üzletmenet folytonosságát és a katasztrófa utáni helyreállítást még nem ismerő embereknek szóló cikkében elmagyarázza, mi a különbség e két létfontosságú tudományág között , és miért hiba a két kifejezést felcserélni.

Dióhéjban az üzletmenet folytonossága a létfontosságú műveletek fenntartására összpontosít zavarok idején, míg a katasztrófa-helyreállítás az adatok és az infrastruktúra helyreállítására vonatkozik.

Az üzletmenet-folytonosság és a katasztrófa utáni helyreállítás kifejezéseket gyakran felcserélve használják, de ezek különböző dolgok. Bár szorosan kapcsolódnak egymáshoz, és gyakran párhuzamosan működnek, a tudományágaknak külön céljaik vannak, és mindkettő a küldetéskritikus üzletágak megszakítására irányul. Alapvető fontosságú azonban, hogy az érdekelt felek megértsék a kettő közötti különbségeket, és azt, hogy az üzletmenet-folytonossági és a katasztrófa-helyreállítási tervezést hogyan lehet egységesen alkalmazni.

Mi az üzletmenet-folytonosság?

Az üzletmenet folytonossága pontosan az, aminek hangzik – az üzleti működés bármely zavarának kezelése, amíg a mögöttes probléma meg nem oldódik. A világjárvány idején például a vállalkozásokra óriási nyomás nehezedett, hogy olyan átmeneti intézkedéseket hozzanak, amelyek lehetővé teszik számukra, hogy a lehető legjobban folytassák tevékenységüket. Ebben az esetben az üzletmenet folytonossága gyakran azt jelentette, hogy az alkalmazottaknak megadják az otthoni munkavégzéshez szükséges eszközöket.

Az üzletmenet-folytonosság egy tervezési folyamatot foglal magában, amelynek eredménye egy üzletfolytonossági terv. Ez általában kockázatértékeléssel és üzleti hatáselemzéssel kezdődik. Ezek az outputok együttesen segítik az érintetteket az üzletmenet-folytonossági terv szükséges terjedelmének meghatározásában, miközben figyelembe veszik az esetleges szabályozási vagy jogi következményeket. Számos üzletmenet-folytonossági terv nagymértékben az informatikai és kommunikációs rendszerekre összpontosít, mivel ezek központi szerepet játszanak a legtöbb vállalkozásban.

Az üzletmenet-folytonossági terveknek figyelembe kell venniük a szervezetet fenyegető összes lehetséges kockázatot, például természeti katasztrófákat, kibertámadásokat és szolgáltatáskimaradásokat. Az üzletmenet-folytonosság célja nem ezeknek a problémáknak a megoldása, hanem az, hogy a kritikus fontosságú műveletek a lehető legzökkenőmentesebben működjenek a fennakadás időszakában. A tervezés magában foglalja a kockázatok proaktív mérséklését is, például redundáns számítástechnikai rendszerek karbantartásával és az adatok valós idejű másolataival.

Mi az a katasztrófa-helyreállítás?

Míg az üzletmenet folytonossága egy zavaró esemény leküzdésére vonatkozik, a katasztrófa utáni helyreállítás tervezése a mögöttes probléma megoldásáról szól, legyen az adatszivárgás, rendszerhiba vagy bármilyen más váratlan esemény. Mint ilyen, egy nemkívánatos esemény közvetlenségére összpontosít, és gyakran az üzletmenet folytonossága mellett történik. A katasztrófa utáni helyreállítási folyamat több szakaszból áll: az incidens forrásának azonosításától a különféle megoldások alkalmazásáig. Ennek érdekében nem csak az adatok helyreállítására vonatkozik, hanem a sérült vagy hibásan működő hardver- és szoftveralkalmazások helyreállítására is.

A határidők központi szerepet játszanak a katasztrófa utáni helyreállítás tervezésében, mivel minden vállalkozás csak ennyi időt vagy adatot engedhet meg magának. A két kulcsparaméter a helyreállítási idő cél (RTO) és helyreállítási pont célkitűzés (RPO), amelyek egyaránt a kritikus üzleti funkciók működésére és a lényeges adatok elérhetőségére vonatkoznak. Az RTO a probléma megoldásához szükséges maximális időre vonatkozik, míg az RPO arra a maximális adatmennyiségre utal, amelyet vállalkozása megengedhet magának.

Az üzletmenet-folytonossági tervezéshez hasonlóan a prioritások meghatározása létfontosságú a katasztrófa-helyreállítási tervezésben. Ez az oka annak, hogy különböző RTO és RPO értékeket kell hozzárendelnie a különböző alkalmazásokhoz és rendszerekhez. Például előfordulhat, hogy cége néhány napra vagy hétre elveszíti a hozzáférést a nem alapvető marketingrendszerekhez vagy adatokhoz, de ugyanez valószínűleg nem mondható el a bérszámfejtési rendszerekről és adatokról. Minden eszközt be kell sorolni aszerint, hogy mennyire fontosak az Ön vállalkozása számára, mielőtt ennek megfelelően rangsorolnák őket.

Miért van szükségük a vállalkozásoknak az üzletmenet folytonosságára és a katasztrófa utáni helyreállításra?

A fő különbség az üzletmenet-folytonosság és a katasztrófa-helyreállítás között az, amikor az egyes cselekvési tervek életbe lépnek. Míg az üzletmenet folytonossága a működőképes működés fenntartásáról szól, a katasztrófa utáni helyreállítási terv arra összpontosít, hogy egy adott időn belül visszatérjen a normál kerékvágásba. Ebből a célból az is helyes, ha a katasztrófa utáni helyreállítási tervezést a tágabb kontinuum, azaz az üzletmenet-folytonossági tervezés részhalmazának tekintjük.

Bár mindkét terv szorosan összefügg, nem feltétlenül kell őket egyszerre használni. Például egy kisebb fennakadás esetén előfordulhat, hogy nem is szükséges aktiválni az üzletmenet-folytonossági tervet. Ha automatizált feladatátvételekkel és valós idejű adatmentéssel rendelkezik, akkor valószínűleg elegendő a katasztrófa-helyreállítási terv. Hosszabb ideig tartó és bonyolultabb zavarok esetén azonban elengedhetetlen az üzletmenet-folytonossági terv aktiválása.

A dolgok fordítva is működhetnek, ahogy a vállalkozásoknál tették a járvány idején. Ha például vállalkozása hosszabb távú fennakadással néz szembe, például PR-válsággal vagy tartós munkaerőhiánnyal, akkor az üzletmenet-folytonossági tervnek be kell lépnie, hogy minimalizálja a vállalkozást érő károkat. Ezzel szemben a katasztrófa utáni helyreállítás tervezése nagyrészt az akut zavarok, például adatszivárgás vagy hálózati kimaradás azonnali esetére összpontosít.

Sok esetben a két terv átfedi egymást. Vegyünk például egy természeti katasztrófát, például egy árvizet. Ha irodáját elárasztja, az adatok és rendszerek azonnali károsodásához vagy tönkremeneteléhez vezethet, amely esetben azokat a lehető leghamarabb helyre kell állítani. Ennek ellenére hetekbe, sőt hónapokba is telhet, amíg az irodája újra működőképessé válik, ezért szükség van az üzletmenet folytonosságára, hogy segítsen átvészelni a viharokat.

A minden az egyben megoldás esete

Az üzletmenet-folytonosság és a katasztrófa utáni helyreállítási tervezés közötti szoros kapcsolat azt jelenti, hogy valószínűleg mindkettő hatékonyabb, ha egyetlen, összefüggő környezetben kezelik őket. Az integrált megközelítés eszközöket kínál a kritikus fontosságú műveletek javítására és védelmére, valamint a rájuk háruló különféle kockázatok részletes áttekintésére. Természetesen ezeket a kockázatokat és a rájuk adott válaszokat is rendszeresen felül kell vizsgálni, és szükség szerint frissíteni kell a terveit.

Az integrált felügyeleti rendszer még szélesebb lefedettséget biztosít azáltal, hogy minden lényeges üzleti adatot központilag kezelt helyen tárol. Például az emberi erőforrásokkal és a feladatkezelési rendszerekkel való integráció megkönnyíti az emberek és eszközök hozzárendelését és ütemezését a helyreállítási és folyamatossági műveletekhez. Hasonlóképpen, az irányítási, kockázatkezelési és megfelelőségi (GRC) megoldásokkal való integráció segíthet abban, hogy üzletmenet-folytonossági és katasztrófa-helyreállítási tervei megfeleljenek a szabályozási megfelelés és a szélesebb körű vállalati kockázatkezelés követelményeinek.

Az üzletmenet-folytonosság és a katasztrófa utáni helyreállítás leghatékonyabb megközelítése, ha mindkettőt zökkenőmentesen integrálja a szervezeti kultúrába és a szélesebb technológiai környezetbe. Egy teljes körű, teljes körű megoldással teljes rálátást nyerhet üzleti folyamataira, kidolgozhatja és karbantarthatja terveit, és gond nélkül megvalósíthatja azokat.

A szerző

Mitch Mitchell a ContinuSys alapítója , amely egy integrált vállalatirányítási rendszer (IBMS), amely segít a szervezeteknek ellenállóvá válni a rövid és hosszú távú zavarokkal szemben.

Forrás

continuitycentral.com