A válságokra, krízisekre fel lehet, és fel is kell készülni – ha egy mondattal kellene összefoglalnunk, akkor ez a Business Continuity Management (BCM) lényege. Blogunkban többször írtunk már az üzletmenet-folytonossági rendszer kialakításáról, jelentőségéről, az IT szakemberek képzésének kereteiről. No de hogyan lesz valaki BCM-specialista? Mitől lesz igazán jó és sikeres a szakmájában? Mennyire nehéz nőként érvényesülni a férfiak között? Most ezeket a kérdéseket is feltettük Joó Gabriellának, a BCM-akadémia oktatójának. Vigyázat! Inspiráló interjú következik!
– A nevedet az oldal követői valószínűleg már jól ismerik, hiszen rendszeresen publikálsz blogokat, tartasz üzletmenet-folytonossági képzéseket. De gondolom neked sem a BCM betűkombináció, vagy az esernyő volt a jeled az óvodában…
Amikor óvodás voltam, akkor valószínűleg még Magyarországon senki nem hallott a BCM-ről, illetve az üzletmenet-folytonosságról, szóval biztosan nem. Kalandosan kezdődött az én történetem is, sok küzdelmes év, rengeteg tanulás és szerencsés találkozások is kellettek ahhoz, hogy itt legyek, ahol ma állok.
Mérnök-informatikusként diplomáztál?
Igen, Tatabányán a Gábor Dénes főiskolára jártam. Akkoriban még gyerekcipőben járt Magyarországon az IT képzés, én sem tudtam pontosan, hogy mit fogok tanulni.
Ráadásul levelezőn, munka mellett jártam főiskolára. Ha jól emlékszem, körülbelül hatvanan kezdtük a szakot és öten voltunk lányok. Négy év után rajtam kívül még egy hölgy vette át a diplomáját, de sok férfi szaktárs is kiesett, vagy hosszabb idő alatt végzett.
Már itt meg kellett küzdenem a sztereotípiákkal: az IT világa egy nagyon férfias világ. Valamiért az az általános vélekedés, hogy a hardverekhez, a programozáshoz csak a férfiak értenek. Talán az utóbbi években valamelyest változott a szemlélet, már találkozunk igazán komoly cégeknél is női rendszergazdákkal. Azt hiszem, hogy a főiskola alatt vált igazán egyértelművé a számomra, hogy bizony a sikerért meg kell dolgozni, soha nem adják ingyen. Büszke vagyok magamra, hogy végül jelesre diplomáztam.
A főiskola után a szakmádban helyezkedtél el?
Nem, ekkor még a korábbi munkahelyemen, a postán dolgoztam, csak komolyabb beosztásban. Természetesen a gyerekek érkezése megváltoztatta az életemet, 2004-ben született meg a nagyobbik fiam, hat évvel később a kisebbik. Közben egy nagy biztosítótársaságnál kezdtem dolgozni diplomás tanácsadóként. Hét évet töltöttem itt, elsősorban a munka kötetlensége miatt. Én oszthattam be az időmet, tervezhettem meg a napjaimat. Ma is vallom: a feladat a fontos, nem a munkaidő. Hiába tölt el valaki egy asztalnál nyolc órát, ha nem hatékony… Sok emberrel kerültem itt kapcsolatba, illetve sok élethelyzetet megismertem. Ez mind olyan tudás, amelyre a mostani munkám során is szükségem van. Mikroszinten megtaapasztaltam, hogy milyen krízisekkel küzdenek az emberek, később pedig már azzal foglalkoztam, hogy a cégek hogyan tudják túlélni a válságokat.
Mikor és hogyan ismerkedtél meg az üzletmenet-folytonossággal?
Pontosan emlékszem rá! 2015-ben elmentem az osztálytalálkozónkra, ahol sokat beszélgettem egy korábbi osztálytársammal. Kiderült, hogy ő egy tanácsadó cég tulajdonos-ügyvezetője és BCM-képzéseket tart. Mivel tréningtapasztalatom nekem is volt, megkért, hogy segítsek egy céges oktatás lebonyolításában. Természetesen a szakmai anyagot ő oktatta, én pedig a tréninget vezényeltem le. Olyan jól sikerült az első „fellépés”, hogy azonnal követte az újabb és újabb. A biztosítótól hamar átcsábítottak ehhez a tanácsadó céghez.
A BCM-rendszere azonnal beszippantott, úgyhogy én is részt vettem több oktatáson, a kollégák mellett kitanultam a szakmát.
Ezt úgy kell elképzelni, hogy te is elvégeztél egy tanfolyamot?
Először igen, de itt nem álltam meg! Minden szabadidőmet arra fordítottam, hogy a specialistákkal jártam a cégeket. Hatáselemzéseket, kockázatfelméréseket készítettem, figyeltem, jegyzeteltem, böngésztem a külföldi szakirodalmat. Idővel már nemcsak a tréningeket vezettem, hanem két–három év gyakorlat után az oktatást is. Közben BCM-specialistaként dolgoztam például építőipari, termelő és pénzügyi cégeknek, légitársaságnak. A mai napig is tanulok, folyamatosan figyelem a gazdasági folyamatokat, a technikai fejlesztéseket. A BCM egy olyan terület, amely nagyon sokrétű gondolkodást igényel. Ha a tervezésnél nem számolunk egy valós veszélyhelyzettel, vagy nem a jelentőségének megfelelően értékelünk egy folyamatot, az végzetes lehet a cég számára. De ennek a fordítottja is igaz: a profin kialakított üzletmenet-folytonosság életmentő és már a felmérés szakaszában is pénzt takaríthat meg vele a megbízó. Optimalizálja a működést, a folyamatokat.
De ez is hasonlóan férfias terület, mint az informatika, nem?
Bizonyos szempontból valóban. Ráadásul nagyon sok férfi vezetővel, biztonsági szakemberrel, informatikussal kell együtt dolgozni. De szerencsére mindig megtalálom a közös hangot.
Hogyan született meg a BCM-akadémia!?
Már a tanácsadó cégnél terveztem egy hasonló képzőrendszer kialakítását, de ott nem valósult meg. Közben én is váltottam, nagy cégeknél dolgoztam BCM-specialistaként. Végül 2022-ben jött el az idő, hogy megalapítsuk az akadémiát. A CertUnion biztosítja a kereteket, az infrastruktúrát, én pedig oktatóként a szellemi terméket. Szeptembertől tanítok BCM-et az Óbudai Egyetem információbiztonsági szakmérnök/szakember mesterképzésén. Büszke vagyok, hogy felkértek.
Nagyon szeretek tanítani, mindennel összehasonlíthatatlan érzés, amikor a kurzus végén azt mondják a hallgatók, hogy hálásak, mert sok hasznos dolgot tanultak.
Ahogy az is fantasztikus, amikor korábbi diákjaimmal futok össze egy-egy multinál, vagy online-meetingen. Mindig elmondom, minden tanfolyamon: a BCM egy jól működő rendszer, amelynek az alapvetéseit az életből vett példákon keresztül tanítom meg. Ugyanakkor ha valaki ezzel szeretne foglalkozni, akkor fontos, hogy elhivatott legyen és maga is gyakoroljon. Így tud csak igazán sikeres lenni. Munkával, szorgalommal.