Összesen 170 segélyhívás érkezett a katasztrófavédelem műveletirányítási központjaiba május 10-én. 44 tűzesetnél és a 72 műszaki mentésnél intézkedtek a hivatásos és önkéntes egyesületek – ezek a hivatalos adatok a katasztrófavédelem honlapjáról. Igen, ez egy átlagos májusi nap volt – viharok, durva frontok, árvíz, pandémia, atomháború nélkül. El tudjuk képzelni, hogy mennyire megugrik ez a szám, ha valami extra krízis is beüt! Hogy miért kezdjük ezzel? Mert gyakran kapjuk meg a címben is szereplő kérdést: kiknek, miért és hogyan érdemes kialakíttatni az üzletmenet-folytonosságot? Közel egy évtized tapasztalattal azt mondjuk: mindenkinek szükséges az üzletmenet-folytonosság kkv cégektől elkezdve a multikig. Mutatjuk, hogy miért…
1967-ben készült el Miloš Forman játékfilmje, amely meghozta neki a világhírnevet, meg az Oscar-jelölést is. Csak pár szó a történetről: a tűzoltóegylet tagjai bálra készülnek, de közben kitör a zűrzavar, ellopják a nyereménytárgyakat, leég egy ház. Ahogy a moziban, úgy a valóságban is gyakran előfordul, hogy máshogy sülnek el a dolgok, mint ahogy szeretnénk. Valószínűleg a május 10-i 44 tűzeset érintettjei sem úgy keltek fel aznap reggel, hogy majd ma kigyullad a házuk, irodájuk vagy a kocsijuk. Pedig ahogy a számok is mutatják, ilyen esetek viszonylag gyakran előfordulnak.
De hatékony kockázatfelméréssel, kezelési tervekkel elérhetjük, hogy a termelés és szolgáltatás a lehető legrövidebb időn belül folytatódhasson.
A BCM (Business Continuity Management), vagyis üzletmenet-folytonosság pontosan erre való.
Ahogy a bevezetőben már írtuk: gyakran elhangzik a kérdés, hogy kinek ajánljuk az üzletmenet-folytonosságot. Röviden: szinte mindenkinek. A kkv-któl a multikig szükséges, a segítségével ugyanis biztosítható a cég túlélése. Pénzügyi területeken pedig már előírás az üzletmenet-folytonosság megléte.
“Mi több évtizedes tapasztalattal rendelkezünk.” “Nálunk nincsenek bonyolult informatikai eszközök.” Gyakran hallunk hasonló érveket, amikor cégvezetők próbálják meggyőzni (elsősorban saját magukat), hogy miért nem olyan fontos a BCM. Nos, ha a cége gépekkel dolgozik, irodája vagy telephelye van, munkatársakat foglalkoztat, akkor bizony, fel kell készülnie különböző krízisekre. Például a kiindulási tüzes példa: mi van, ha kigyullad a telephely? Leég az iroda? Mi történik, ha lerobban a céges autó? Ha a kollégák elkapnak egy vírust és egyszerre kidől a dolgozók kilencven százaléka? Vagy egyszerűen sztrájkba kezdenek? És ha vírusos lesz az informatikai rendszer? Válaszoljunk? Ha nincs üzletmenet-folytonosság, akkor kitör a pánik…
És ha pánik van, akkor kapkodás is. Ilyenkor pedig általában nem jó döntések születnek… Ha egy cég pár nappal a krízis után nem tudja újraindítani a termelést, akkor elveszíti a megrendelőit. Ha nem tudja biztosítani a kollégáinak a munkahelyet, akkor azok másik állást keresnek. És mint egy kártyavár, amelynek kihúzzák a legalsó lapját, az egész összedől…
Ezzel szemben, ha még a probléma előtt elkészült az üzletmenet-folytonossági rendszer, akkor megelőzhető az összeomlás és a krízis időszaka veszteségminimalizálással átvészelhető.
De akkor most nézzük, hogy mi a teendő! Először is keressen cége (akár kkv, akár multi) egy BCM-specialistát. Ő lehet külsős szakember, vagy elküldheti továbbképzésre egy rátermett kollégáját, esetleg felvehet valakit az új munkakörre. Ő a részletes üzleti hatáselemzések és kockázatelemzések után kidolgozza azt a rendszert, amellyel a kritikus fontosságú műveletek a lehető legzökkenőmentesebben működtethetők a fennakadás időszakában is. Hogy mennyi ideig tart ez a munka? Nagyobb cégek esetében akár egy év is lehet. Fontos, hogy aztán időről időre felülvizsgáljuk az üzletmenet-folytonosságot, hiszen változik a környezet, új gépeket, informatikai rendszereket vezethetnek be. Egy multi esetében pont ezért azt javasoljuk, hogy legalább egy embert folyamatosan bízzon meg ezzel a feladattal.
Az már talán világos, hogy miben segít krízes esetén az üzletmenet-folytonosság kkv vagy multinacionális szektorban egyaránt. De nemcsak ilyenkor van haszna! A BCM-specialista ugyanis a felmérései során
áttekinti az aktuális üzletmenetet, a termelést is. Ilyenkor az is ki szokott derülni, hogy melyik területeken lehet optimalizálni bizonyos folyamatokat.
Például, ha egy-egy munkafázisra indokolatlanul sok időt hagynak. Vagy az is világossá válik, ha egyes feladatokat csak elnagyoltan végeznek el a kollégák. A tüzes példánál maradva: a többség nem volt ott a tűzvédelmi oktatáson, csak valahogy az aláírása került rá a jegyzőkönyvre. Ez azért nagy baj, mert ha megszólal a tűzjelző, akkor ők biztos pánikolni kezdenek és fogalmuk nem lesz a menekülési utakról. Szóval nemcsak a krízisek esetén lehet életmentő az üzletmenet-folytonosság, de sokszor már a felmérés szakaszában megtérül. Forintban mérve is…
*A bejegyzésünkhoz illusztrációként használt kép forrása: www.mafab.hu